Az I. világháború 35 emberéletet követelt a falu lakosai közül. 1918 után a falu az I. Csehszlovák Köztársaság része lett, de a lakosság élete szinte semmiben sem változott. Továbbra is mezőgazdasági termeléssel és halászattal, a téli hónapokban kosárfonással foglalkoztak.
A földreform keretében Fejérváry Géza báró nagybirtokának nagy részét konfiskálták, az egykori 1419 hektárból mindössze 506 maradt.
A település egyre fejlődött, három könyvtára (általános, ifjúsági és tanítói) volt, több társadalmi és kulturális szervezet működött (az önkéntes tűzoltószervezet 1925-ben alakult, vöröskereszt, református énekkar, SzMKE). 1920-ban, 1926-ban és 1927-ben a faluban sztrájkoltak a munkások, később a munkanélküliek. 1927-ben jelent meg a faluban az első rádió. Ekkoriban is sok volt a természeti katasztrófa – tűzvész (1935, 1936, 1937), jeges ár (1925, 1935), árvíz (1926, 1928). Több üzlet nyílt a településen, Lampert Mihály Kiskeszi községrészben méhészetet is vezetett.
Az 1938-45 közötti években Nagykeszi Magyarországhoz tartozott. Ekkoriban a legnagyobb földbirtokosok Malcomes Gyula báró felesége (870 kh.), Goldschmied Marcell (402 kh.) és Terdi György (111 kh.). A községben boltja volt a HANZA fogyasztási szövetkezetnek (1938-ban 211 tagja volt).
A II. világháborúban a harctereken 47 helyi lakos vesztette életét.
1945 után Nagykeszi ismét a Csehszlovák Köztársaság része lett, a magyar nemzetiségű polgárokat jogtalanul megfosztották polgárjogaiktól, a magyar iskolákat bezárták. A lakosság egy részét kényszermunkára vitték Csehországba, ahonnan szinte minden család visszatért, más részüket Magyarországra telepítették. 1948-ban rendeződött a helyzet, a magyar nemzetiségű lakosság visszakapta jogait, Nagykeszi fokozatosan szocialista faluvá vált. 1949-ben alakult meg a szövetkezet, és már 1946-ban megalakult az állami birtok. 1954-ben Nagykeszit árvíz fenyegette. 1952-55 között építették ki a villanyvezetéket, és új családi házak építése kezdődött. Az 1965-ös nagy árvíz csaknem teljesen elpusztította a falut. A házak 60%-a összedőlt, 15%-a megrongálódott. A település újjáépítésében a Nyugat-prágai és a Berouni járás segített.
Kisfilmek az 195-ös árvízről
Tőzsér Árpád
Galambok s kacsák
Galambok s kacsák a háztetőkön,
ketrecéből a víz előjön,
bömbölve tör az égmagasba,
házakat üt le sárga mancsa.
Galambok, kacsák egymás mellett –
víz és levegő üzekednek.
Összeér iszamos, párás testük,
jajong az ember műve köztük.
A vad, tikkasztó ölelésben
A falu ellapul, mint az érem,
S az eggyé lázadt elemekben
Elmerül, utána toll se lebben.
1965 június, Nagykeszi
