Eredeti nevén Ehrenthal Regina hetedik, utolsó, kései gyerekként született 1879. május 7-én egy szegény, ortodox zsidó családban a csallóközi Érseklélen (Arcibiskupský Lél), ahonnét hamarosan Győrszigetre költöztek. Szigorú és zárkózott apja ritkán mutatta ki érzelmeit. Nem csoda, hogy a magányos hétéves gyerek szeretetével egy idős győri bencés pap felé fordult, aki felfedezte rendkívüli intelligenciáját, és franciára, németre, irodalomra tanítgatta. A tizenöt évesen Pesten szerencsét próbáló fekete szemű, hosszú fekete hajú, különös szépségű fiatal lány tehetségére sokan felfigyeltek.
Első, még konvencionális hangú verseskötetének megjelenését Eötvös Károly támogatta (ő segítette az újságírói pályára is, vitte tárcaírónak az általa szerkesztett Egyetértés című folyóirathoz a húszéves lányt.) Versek című második kötetét, mely a nevét felkapottá tette, 1902-ben a hazai modern irodalom előfutára, a pályája csúcsán álló népszerű író és újságszerkesztő Bródy Sándor rendezte sajtó alá. Ady Endre lelkes szavakkal „zseniális poétalánynak” nevezte az akkor huszonhárom éves költőnőt.
Bródy Sándor végzetesen beleszeretett. Három évig tartó, veszekedésekkel tarkított és a kíváncsi pesti szemek előtt folyt viharos szerelmük mindkettőjük életének meghatározó élménye lett. 1905-ben végleg szakítottak, mert Erdős nem volt hajlandó feleségül menni az elvált íróhoz. Miután Bródy megpróbált véget vetni az életének (szíven lőtte magát), azon igyekezett, hogy a lapok ne közöljék Erdős Renée írásait. Az önmagát megtagadó írónő megúszta egy idegösszeroppanással, majd Olaszországban, illetve Budapesten évekre zárdába vonult.
1913-ban férjhez ment Fülep Lajos művészettörténészhez, akit nem szeretett ugyan, de legalább református vallású volt. Második lányuk születése előtt férje elhagyta őket. Erdős a szülés során trombózist és tüdőembóliát kapott, egy évig járni is alig tudott. Ekkor fogott a rosszul fizetett verseknél több pénzzel járó regényírásba, hogy lányait eltartsa valahogy, ami végül olyan jövedelemhez juttatta, hogy Rákoshegyen egy villát vásárolhatott magának.
1926-ban, negyvenhét évesen, Rómában polgári házasságot kötött tíz évvel fiatalabb, a háztartását már régóta vezető titkárával, akit kéziratban maradt „Különös önéletrajzában” hol Artúrnak, hol Istvánnak nevez. Második férje is elhagyta (egy fiatalabbért) az írónőt.
Katolicizmusa (1909-ben tért át a katolikus vallásra) nem mentette meg a zsidóüldözések idején. 1938-tól nem publikálhatott, s 1944-ben bujkálnia kellett. Kórházban feküdt, orvos lányának felügyelete alatt, aki később öngyilkos lett. A második világháború alatt villáját kifosztották és elfoglalták, a keresztény politikus, Schlachta Margit szerzett neki egy szerény lakást a Lövölde téren, a Kairó kávéházzal szemben (második férje ekkoriban hagyta el).
Emlékházzá alakított rákoshegyi villájában állandó kiállítás őrzi Erdős Renée emlékét.
Álnevei: Réz Bálint, Myriam, René du Bois.
Művei: Két tucat regény és fele annyi verseskötet, novellák, fordítások stb.
